Szénássy Barna:

Jelentés

a császári és királyi inspektornak az helvét vallású kollégyum tiszta tudákosság leckéin végzett vizitációjáról
(részlet)

... Vitéz Bélteky professzor uram repetíciós leckéjén sok mindenfélérôl beszélének. Szóba jöve az dűtlen eggyközű hosszabb négyszög, az ferdényded, az asztallag és ezek el-illettetése. Ámde az kög terjére mondott alkatka hibás vala. Beszélének az hajtalékról ( avvagy lôkanyarról ), az mentelékrôl, az kerekdékrôl ( avvagy megapadt karikáról ), elô hozák ezek tüzellôjét is. De sôt megrajzolták az kerekényt ( úgy mint bel- és külkerekényt ), az görgönyt és az csokorhoszszvonalat. De bizon mikoron professzor uram aztat kívánná, hogy Kis Gerzson deák rajzolná meg Archimédesz-kunkorját, az deák megkérdezé, hogy a görög bölts korpuszának mellyik része lenne az.

A tömöttségmérés abból állott vala, hogy gyurmából tsinálának gomolyt, és ragasztának téglányt, tetényt, szelt tetényt és körtetényt.

A szenior Barabás Béla professzor uram -- kit az deákok huncutul Bunyó Bécinek is nevezének -- leckéjén kezdetben az külömbféle erányok szerepelének, úgy mint az edgyügyű erány és az hányási erány, késôbb az számlálati, az terjedtségmérési és az öszvehangzó közép. Ezek szükségeltetnek az falkamenynyiségek és az aequatiók tanához. Tudtak vala resolválni edgyügyű egyenletet, viszontagos egyenletet, még továbbá másodhatalmú egyenletet kotzkalapos egyformásítással. Szép vala, hogy esmerék az veszett és siket ( avvagy vak ) gyökereket, szintúgy az merevélyt és az almerevélyt. Ezekkel az műtétek mind helyén valának.

Hanem aztán az harmadik deák-klasszisban baj is lôn. Mikoron ugyanis junior Gyarmati praeceptor uram az lap-háromszögelléseket oktatván megkérdezé Toldallagi földmérô Ábris nevű fatytyát, mi jutna eszébe hallván eztet: kebel x, az deák válaszolá, neki bizon nyugalmazott enzsenôr kapitán Bolyai János szépséges Szöts Júlia nevezetű szolgáló-leána. Továbbiglan az praeceptor uram meg sem kérdezé az pótkebelt, az viszszáskebelt és az viszszás-pótkebelt. Az deák paráznaságát hallván, a vélemények oda mentek vala, hogy vasárnapon az "Erôs vár a mi Istenünk" elkántálása után tíz botütés veressék rája. Ez megtörténvén esmég megkérdezé az professzor az deákot, most mi jutna eszébe, hallván: kebel x. Az deák hangosan felelé, miszerint most meg a professzor uram ides-anyja. A környülálló presbiter urak sokat örvendezének eztet a gyors jobbulást spektálva.