Ali Ttaik-al-Rep:
Levelek Északföldéről
Harmadik levél# Date: Mon, 5 Jun 2000 23:53:03 +0200 (CEST) # Subject: Beszámoló 3. hét Egy nemkalandor kalandjai Nemkalandiában 3. (utolsó?)KeddEz a hét is jól kezdődik: Hakanieminél rászaladtunk az előttünk álló villamosra. A csattanás után fejvakarás következett, mert a kereszteződésnél az előttünk álló 2-es balra fordul, nekünk meg egyenesen kellene továbbhaladni az 1-es vonalán. Az itteni villamosok pedig automatikusan egybekapcsolják magukat, ha rátolják egyiket a másikra. Szétszedni nehezebb, főleg ütés után. Vezetőnk beáll az ütközőhöz, ketten pedig adjuk előre a jelet a másik szerelvényhez, hogy mikor mozdulhat előre. Másodszorra sikerül is. Sosem gondoltam volna, hogy az egykor letett MKV-s forgalmi vizsgám még hasznosítható lesz. :)Eléggé fáradt vagyok testileg-lelkileg. A délutáni meetingen egy teljes adag RedBull elfogyasztása ellenére is csaknem elalszom. Hétfőn ugyanis úgy éjjel 2 körül tértem nyugovóra, hiszen a gépem éjfél előtt landolt, s még a reptérről haza is kellett érnem. Tovább játszom a skótot, a reptérről közönséges buszjárattal jövök be a központig, onnan meg a múlt héten memorizált 85N-essel haza. A csatlakozások jók, a reptéren 20 percet várok, a központban még ötöt se. Mindezt éjfél körül... Viszont van nálam egy darab 21kg-s hátizsák, egy 18kg össztömegű PC és még egy válltáska... Ezegyszer túléltem, de a továbbiakra semmi garancia... Este folytatom a kipakolást és most már bosszant, hogy a másik szekrényt nem raktam össze. Erről eszembe jut, hogy itt kint még semmiért sem bosszankodtam igazán... Viszont megfáztam, ez tény. :(
SzerdaAz utolsó hivatalos teendőmön is túl vagyok: beadtam a KELA kártyaigénylésemet, ez nagyjából a mi TB-nknek felel meg. A mai meetinget kihagyom, viszont van konkrét határidő: jún. 12. Olyan érzésem van, mintha elfelejtettem volna programozni. Pedig csak ki kellene aludnom magam... Holnap a finneknek valami ünnepnap van, ez minket ugye nem érdekel, be kell hozni az elmaradt órákat.
CsütörtökA közlekedés az ünnepnapra való tekintettel gyérré vált, mint a hajam, ráadásul semmi sincs nyitva. A cégnél csak a "rabszolgák" vannak bent, azaz alig vagyunk kevesebben, mint a teljes létszám... Érdekes módon a főnökünk finn létére bejön -- eszerint igencsak aggódik a project miatt... Még kajálni is elvisz, mivel kantin nincs ma, persze fizetni mindenki a magáét fizette.A köhögésem egyre rosszabb, erre szó szerint ráfáztam -- és pont ma nincs nálam még egy sapka se, amikor esik... Munkaterápiát alkalmazok: összerakom a másik szekrényt. A polcok egy részét elnapolom, úgy mozgok, mint egy lassított film és nem bírom meghúzni a csavarokat rendesen...
PéntekA kód alakul, pedig a hideg ráz. Így viszont csak a billentyűzet fölé kell tartanom a kezem és megy is be az újabb sor... A szomorú az, hogy a csavargásnak lőttek, inkább aludni kellene egy jót, de holnapra is megígértem, hogy bejövök... A Hakaniemi Maxiban találtam akácmézet, ez reménykeltő. (Az "akác" a finn szóból, a "méz" az angolosan svéd párjából volt dekódolható.)
SzombatBejöttem, csináltam megint valamit, az működik is, aztán Zoltánnal, a "csoporttársammal" vásárolni mentünk, úgyhogy van újra az olvasólámpában fény is. :( Hétvégére a szokásos kenyéradag dupláját veszem, elfeledkezve arról, hogy amit szokásosnak gondoltam a múltkor, azt három napig nem bírtam elpusztítani -- szerencsére van hűtő...Késő délutánra várom a tulajt a mosógéppel. Estére sem jön, de állítólag a finnek egy-két nap késést még nem vesznek eseményszámba... A laptopot hazahoztam, úgyhogy mozizok este...
VasárnapA nyavalya nehezén délig való alvással túl vagyok. Miután mindkét szekrény készen van, most épp tologatom őket, hol is állnának jól... Pont mire megéheznék, jön meg a tulaj és a "vasmasín". Oda, ahova gondoltuk, nem fér el. Ajánl egy másik elhelyezést, de úgy meg vagy zuhanyozni, vagy fogat mosni nem fogok tudni. Pedig ez nekem valamiért fontos. :) Kb. fél óra elteltével az épp adott helyen feladom. Pedig a bombameglepetés most jön: kissé áramütésveszélyes az egész buli!! Hűha! Nna... Ezt majd a közvetítőmékkel kell megdumálni, mert nem csak élni, mosni is kell néha... Idő van, mert a tulaj nagyon előzékenyen felajánlja, hogy beszerelni, csak majd a jövő hét végén... Postaládát sem kell venni, majd a sajátjára kiírja a nevemet.Most már tuti, hogy nem csak az én angolommal van baj, hanem az övével is, ráadásul kicsit hülyének is néz: hosszan magyarázta, hogy a melegvízre is rákötheti a "vasmasínt", de akkor nem tudom hűteni. MI?! Ja, sz'al ez hidegvizes gép, ilyen van otthon is, ismerem... O.K., akkor a hideg vízre köti majd, úgy tényleg jobb, de szóljak, ha mégis a melegre akarom... Nem, nyugodt vagyok, udvarias, mosolygok is... Késve, de összedobom az instant levest, azt a keveset se nagyon kívánom. Az év versenyéről, a monacoi Grand Prixről lemaradok, mert nem volt kedvem betegen monitor után járni, így hiába itt a gépem és benne a tunerkártya... Kimenni meg, hogy valahol megnézzem, hát nincs nagy merszem, hogy még jobban megfázzak... Helyette úszni küldök pár ruhadarabot, amit este akrobatikus hajlongások közepette próbálok kimosni. Itt állok egy ócska mosógéppel és nemhogy működne, de a helyet is foglalja... Ilyen problémákról miért nincs szó mások beszámolóiban? Ja, hogy ők gyorsan szereznek barátnőt erre a célra? ;)))
A héten a meghűlés miatt kevés dolog történt, arra se mind emlékszem, ennek ellenére most úgy döntöttem, nagyjából "belaktam" ide magam, így beszámolót többet nem írok, majd csak ha utazom. Tervbe véve: Tallinn, Szentpétervár, Stockholm. De előbb szerezni kellene képrögzítő-eszközt, amihez viszont előbb pénz kellene... Még az előlegeket is törleszteni kell... Nincs ám kolbászból a kerítés! Sőt! Egyáltalán nincs kerítés! :)
|
