Ali Ttaik-al-Rep:
Az egyszemű szörnyeteg
"Nincs semmi ok, amiért bárki is számítógépet akarna vásárolni az
otthonába." Ennek ellenére lépten-nyomon ott virít az asztalokon ez a masina. Vajon mi változott meg, mi az, amit az egyik legnagyobb számítástechnikai cég igazgatója nem vett számításba? A válasz szerintem egyszerű: az emberi lustaságot és játékszenvedélyt. A személyi számítógépek (a PC-k) ugyanis idejük nagy részében vagy a munkánkat segítik és ezzel idôt spórolnak meg, vagy partnerek egy játékban és ezzel a megtakarított idônket veszik el...
"Igen, de....mire jó?" Nyilván egy mérnöknek jut elôször eszébe ez a kérdés. Nos pont ôk azok, akik a legtöbbet használják a gépeket, hiszen mechanikus és végtelenül unalmas számítások tömkelegét veszi le a vállukról. Tipikus mérnöki alkalmazás a tervezés, erre pedig kiváló, bár erôs gépet igénylô és roppant drága programok léteznek. De ez csak a mérnököket érdekli.
"Bejártam az országot széltében és hosszában, beszéltem a legjobb
emberekkel, és biztosíthatom önöket, hogy az adatfeldolgozás csak egy
divatos gumicsont: az év végére már nyoma sem lesz az egésznek." Ez nem jött be. Hiszen a közgazdászok is számokkal dolgoznak. S aligha szeretik jobban a végtelen számoszlopokat, mint a mérnökök. A két munkaterület, bár számokra épül, roppant távol áll egymástól. Mégis a számítógép, ez az egyszemű szörnyeteg remekül be válik mindkét helyen.
"Úgy gondoljuk, hogy a világpiacon talán öt darab számítógépet tudnánk
eladni." Ennél azért valamivel nagyobb felvevôkészséget mutatott a piac. A nyolcvanas évek elejére közismertté vált, hogy a számítógép nem csak számdaráló masina, hanem sok más okos dologra is megtanítható, amiknek látszólag semmi köze a számokhoz. Mi ugyan még a villanyírógép kontra hibajavító festék idôszakot éltük a vasfüggöny innensô oldalán, odaát viszont terjedni kezdtek a szövegszerkesztôk. Bizonyára az olvasók közt is akad olyan, aki gépelt már újra oldalakat, csak mert egy bekezdés kimaradt -- vagy sikerült lebeszélnie a javításról azt, aki kérte. Szövegszerkesztôvel ez nem gond. Tegyünk be pár sort, javítsunk ki egy kifejezést valami másra, de az egész dokumentumban -- itt nincs esélye az írógépnek. Márpedig a szövegszerkesztés messze az egyik leggyakoribb alkalmazás. Lehet orvos, jogász, irodalmár vagy kereskedô, szerzôdések, dokumentumok, levelek számolatlan halmaival kell dolgoznia. Méghozzá lehetôleg gyorsan. Azért van egy hátránya is: erre régebben gépírónôt, titkárnôt alkalmaztak. Már akinek telt rá. Viszont ha a fônök egymaga is boldogul a munkával, minek neki külön beosztott? Nos, a gépírónôk eltűnnek, a titkárnôk viszont a fônökök mellett maradnak és a gyakorlat azt mutatja, néha egyikük sem bír a géppel... Divatba jött viszont az otthoni munka. Hiszen ma már viszonylag olcsón hozzá lehet jutni egy PC-hez és nem reménytelen dolog a használatát megtanulni.
"A jövô számítógépei talán már másfél tonnánál is könnyebbek lesznek." Ez szerencsére bejött. Különben okozna egy kis fejtörést a PC hazaszállítása a vásárlás után... De milyen gépet vegyen otthonra az, aki tényleg csak használni szeretné? Nem kezdek műszaki jellemzôk felsorolásába, mire befejezném a mondatot, úgy is elavulnának... Azt kell meggondolni, mi az, amire használjuk. Szövegszerkesztés (ami ma már kiadványszerkesztés) esetén pl. megfontolandó, szükség van-e színes monitorra? Végtére is a hivatalos levelek papírja fehér, a tinta rajta fekete. Nyomtató viszont kell majd. A színes monitor árának megtakarításából majdnem ki is jön egy kisebb tintasugaras nyomtató, ráadásul a szemnek is jobb. Persze ha játszani is akarunk a géppel... (Jelenleg a játékok némelyike erôsebb gépet igényel, mint egy olyan, ami egy kisüzem minden hivatalos teendôjét kiszolgálja...) Aztán nem szabad bedôlni a reklámoknak sem: nincs olyan számítógép és program, amit tanulás és gyakorlás nélkül azonnal használni lehet. Az autóvezetést is tanulni kell (és nem is mindenkinek megy igazán), pedig az autó összehasonlíthatatlanul egyszerűbb szerkezet... A befektetett tanulás azonban megtérül. Nem lesz gondoktól mentes a munka így sem, sôt a gép egy sor újat is okoz, de ha már begyakorolta az ember, nem hajlandó lemondani róla. Most újabb átalakulás elôtt áll a számítógéphasználat. Eddig a gépek külön-külön működtek, legfeljebb a munkahelyeken voltak hálózatba kötve, vállalatonként elszigetelve. Az információt hatékonyan dolgozták fel, de lassan és nehézkesen jutottak hozzá. A magánszemélyek még nehezebben. Pedig a megoldás, darabokban ugyan, de megvolt: kell valami, ami elterjedt és gyors, mint a telefon; képet ad, mint a tévé; és lehet is vele valamit csinálni, mint a számítógéppel. Létrehozták. Az öszvér neve: Internet munkahely. Holnap az otthoni gép lesz a munkahely, a levelesláda és a családi szórakoztató-központ is. Holnap? Nincs is olyan messze... Megyek is megnézem, jött-e valami hír a CD-Jogtárt helyettesítô azonnal frissített, azaz percre kész hatályos joganyagot tároló Internetbázisról az e-mail-ládámba. Ha jött, írok róla egy cikket még ma este, miután megnéztem egy filmet és a hugom is kijátszotta magát a gépen...
Ali
Az idézetek Omri Weismann gyűjteményébôl származnak. Összegyűjtötte: Mörk Péter, SzGyT http://ali.grafoman.hu/szgyt |
