SoftWarsA mesebeli Régi Rendszer hatalmasabb volt, mint az idô, mint a távolság. Fölösleges tehát arról beszélni, hogy hol volt vagy mibôl lett, elég annyit tudni, hogy -- az volt A Rendszer. Valaha, a Rendszerszervezôk bölcs uralma és a Programozólovagok oltalma alatt, a Rendszer virágzott és gyarapodott. De amint máskor is gyakran megesik, ha a gazdagság és a hatalom túllép egy bizonyos küszöböt s dicsôségesbôl félelmetesbe csap át, most is megjelentek a sötét erôk, amelyeknek a gonoszsága csak mohóságukkal vetekszik. Tündöklése tetôfokán a Rendszert is utolérte végzete. Akár a leghatalmasabb faóriás, mely képes szembeszegülni bármilyen külsô támadással, a Rendszer is belülrôl kezdett rothadni, noha az emésztô kór kívülrôl láthatatlan maradt. A fejlesztôk néhány örökké nyughatatlan és hataloméhes tagjának, valamint a tekintélyes kereskedelmi szervezeteknek támogatásával a nagyravágyó Gates programozó ragadta magához a hatalmat: sikerült magát megválasztatnia a Rendszer Vezetô Programozójának. Megígérte, hogy újra egyesíti a széthúzó platformokat, s visszaállítja a Rendszer régi dicsôségét. Amint aztán biztosan ült az elnöki székben, kikiáltotta magát császárnak, s nem érdekelték többé a nép bajai. Nem sok idô kellett hozzá, s éppen az általa magas pozícióba ültetett tanácsadók és talpnyalók nôttek a fejére, és az igazságtalanságok ellen háborgó nép hangja nem jutott el a fülébe. Miután csalással és árulással sikerült kipusztítaniuk az igazi Programozó- lovagokat, akik ebben a világban az igazság védelmezôi voltak, a birodalmi managerek és dealerek hozzáfoghattak, hogy megszervezzék rémuralmukat a felhasználók csüggedt világai fölött. Számtalan kis zsarnok használta fel a Birodalmi Sötét Akciószázadot és az egyre jobban elszigetelôdött császár nevét arra, hogy saját személyes ambíciói elôtt egyengesse az utat. Az újabb gyalázatos gaztettek hírére azonban néhány csoport fellázadt. Az Új Rend ellenségének nyilvánították magukat és megkezdték harcukat a Régi Rend visszaállításáért. Kezdettôl fogva nyomasztó hátrányban voltak azokkal a rendszerekkel szemben, amelyeket a császárnak sikerült igája alá hajtania. Azokban az elsô idôkben szinte bizonyosnak látszott, hogy az ellenállás fennen ragyogó lángját elfojtják, még mielôtt az új igazság fénye bevilágítaná az elnyomott és meggyötört felhasználók cybergalaktikáját...
A Bill Krónika
A lázadók maguk mögött tudhattak egy régi, ám fiatalos rendszert, amelynek erôforrásait egyre szabadabban felhasználhatták. A császár nem kívánt nyílt összeütközésbe kerülni a messzi UNIX galaktikával, miután bízott az elegendô védelmet nyújtó távolságban, s abban, hogy az, elszigetelve, hamarosan önmagától is elpusztul. Az idô azonban telt. A birodalomban számos új felfedezés látott napvilágot. A néhai CP/M hivatalnokrétegbôl kinevelt mogorva és ügyetlen Despotikus Okoskodó Szolgálatvezetôket, csinos, de meglehetôsen szeszélyes és kiszámíthatatlan nôk váltották fel az Ablakoknál. A birodalom létrehozásakor döntô szerepet játszó XT és AT osztályú rombolókat leselejtezték, helyettük a birodalommal szövetséges ipari világok egyre gyorsabb és erôsebb 386-os és 486-os repülô erôdöket készítettek. De a császár kreatúrái is egyre többet követeltek, ami az Igazi Birodalmi Monstrumok üzemeiben súlyos gondokat okozott. A gyártó ezért saját Olcsó Sereggel látta el hajóit, ami végzetes következményekkel járt: a császár kegyvesztettnek nyilvánította az IBM-et. Bekövetkeztek egyéb tragédiák is. A császár Despotikus Okoskodó Szolgálatvezetôire épített hatalma elôször azok negyedik generációjánál ingott meg. A hatodik generációnál alkalmazott agybôvítést pedig idegen hatalmak nyomására vissza kellett vonnia. A legújabb Birodalmi Rombolók motorhibával küszködtek, gyakran néhány tizedesjeggyel arrébb vitték a hajót, mint ahova kellett volna. A legendás Norton parancsnok sem volt már a régi, hajóinak egy részét utódaira, Volkov parancsnokra és a Navigátor néven ismert tisztre bízták. A birodalom szakemberei, szövegszerkesztôk, táblázatkezelôk, adatbáziskezelôk, rajzolók és a többiek egyre többet költöttek a csillogásra, egyre többet foglalkoztak saját magukkal, elbizonytalanodtak, meglassultak és elhíztak. A csinos ablakkezelôk gyakorta tették hidegre ôket. Birodalomszerte terjedt a rettegett bűntetés, a lefagyasztás és a kiakasztás. Ugyanakkor a közbiztonsági erôk elkeseredetten és gyakorta hiábavalóan harcoltak a mindenütt jelenlevô vírusok ellen, amelyek a császári rend minden elônyét élvezték. A császárt lefoglalta gigantomániája. A Nagy Teremtmény azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így újabb sötét terv, a Gyôzelem 95 megvalósításába fogott. Mindeközben bizonyos népszerűsítô intézkedéseket próbált hozni, így a Birodalom nagyobb lélekszámú lényei számára bevezette az anyanyelvi ügyintézést. Sajnos az Ablakoknál ülô hölgyek továbbra is gyakran a Birodalmi nyelvet részesítették elônyben. Ráadásul a Tatuin 852-es karakterkészlet se a taszkeneknek, se a javáknak, sem más, itt élô lénynek nem felelt meg. Mindeközben a Birodalom perifériáin megvetette lábát a UNIX renegát szabadcsapata, a Garázdák Nagy Udvara. Megjelent a színen az utolsó Jedi is, Linus Torvalds, aki megalapozta a régi-új rendszert. A felkelés vezetését az erô letéteményese, Linux Organa hercegnô vette át. A harcosok közt hackerek, kalózok, cyberpunkok, régi vágású igazi programozók és valaha a birodalomhoz hű szervezetek is akadtak. Elkészültek az igényes, de minden rendszerben használható X és Openwin szárnyúak is. A végsô összecsapás közeledett...
Luke SkyMovie |
