A Karolina-tervben érintett viszonylatok és a belső Bartók Béla út egyéb viszonylatainak útvonala
(a színek és vastagságok a kapacitások nagyságrendjét szemléltetik)
Az anyag fő részében nem adtunk pontos viszonylatszervezést, hiszen a Karolina-terv nyomán létrejövő jobb hálózatnak az az egyik legnagyobb erénye, hogy igazi hálózatként nagyon rugalmasan reagálhat az igények változásaira. Azok a viszonylatok, amelyeket ajánlanánk, igen hamar megváltozhatnak, és ez így is van jól; minél rugalmasabb a rendszer, annál kevésbé alakítja maga az igényeket, inkább igazodik hozzájuk.
Szemléltetésül azonban talán mégis érdemes egy egyszerű példát hoznunk; ez a jelenleg mozgatott kapacitások biztosítása az új vonal felhasználásával és a hálózat többi részének minimális megbolygatásával. Ez az a kiindulási alap, aminél csak magasabb lehet a szolgáltatás színvonala.
Lássuk az alappélda (jelenlegi állapothoz képes megváltozott) viszonylatait:
A Karolina-tervben érintett viszonylatok és a belső Bartók Béla út egyéb viszonylatainak útvonala
(a színek és vastagságok a kapacitások nagyságrendjét szemléltetik)
Ezeknek a viszonylatoknak a követési idejeit és az alkalmazott szerelvények méretét a 2. fejezetben megadott kapacitásmátrix tartalmazza.
A rugalmasságot jól jellemzi, hogy a hálózat hatékonyan kihasználható a 4-es metróvonal esetleges megépülte esetén is - annak megépítését nem zárja ki, de nem is feltételezi -; ekkor a 7-es és 49-es villamosok radikális kapacitáscsökkenése (esetleges megszűnése) és a 47-es, K1-es és K2-es viszonylatok kisebb mértékű gyengítése, valamint a helyükön esetleg új, más irányú viszonylatok indítása a változás. Az új hálózat sokféle eltérő igényre való felhsználhatóságát illusztrálja továbbá a III. mellékletben leírt metrópótlás is.