A Karolina-terv által felvetett új, Albertfalvától Újpalotáig húzódó közúti vasúti gerincvonalnak mind bekerülési ár, mind hálózati érték szempontjából egyik legfontosabb szakasza a Villányi út és az Erzsébet híd közti körülbelül másfél kilométeres szakasz. Itt a vonalnak a Kis Gellért-hegy és a Hegyalja út terepviszonyait kell leküzdenie, ami szintben vezetéssel nem lehetséges.
Az eredeti tervekben itt mélyvezetéssel vittük át a villamost, de tekintve egyrészt, hogy a térségben egyéb földfelszín alatti - katonai és a vízművekhez tartozó - műtárgyakkal kell számolni, másrészt hogy az esetleges geológiai kockázatok miatt érdemes alternatívát kidolgozni, tanulmányoztuk egy nem mélyvezetésű megvalósítás lehetőségét. Ez a megoldás részben magas-, részben kéregvezetésű. A magasvezetésű részek felszín feletti legmasagabb pontja +1-es szintben van, a kéregvezetésű szakasz felszíntől mérve legmélyebben fekvő pontja -2-es szintű. Ezekkel a paraméterekkel a vonalon tartható az adhéziós vasúti üzemek számára előírt 30-40 ezrelékes maximális meredekség.
Az itt vázolt alternatíva előnye - az esetlegesen problematikus mélyvezetés kiváltásán túl - az, hogy magasvezetésű részei nem városképrombolóak - a villamost hordozó felüljáró a Villányi úton a már meglevő vasúti felüljáró mellé simul, az Erzsébet hídnál pedig csak a felhajtórendszert bővíti ki -, továbbá számottevő a beruházás kötségcsökkenése a mélyvezetéshez képest. Szintén előny, hogy a magasvezetés két csomópont szinbeni keresztezését meg is szünteti, így a vonal járművei akár a Bocskai úttól az Astoriáig mentesülnek a közúti forgalom bármiféle zavaró hatásától.
A megvalósíthatóság szempontjából szükséges még megjegyezni, hogy a felszínre jövetel helyigénye a Hegyalja úton (a hegy Duna felőli lejtőjén) az út szélesítésével biztosítható; a Villányi út felőli hegyoldalon pedig az Alsóhegy utca és a MÁV-vágányok közti területen többféle lehetőség van a kijárat és a felüljáró konkrét elhelyezésére.
A Dél-Buda-Újpalota-villamosvonal Villányi út és Erzsébet híd közti szakaszának hossz-szelvénye az alternatív megoldás esetén - magassági és távolságadatok méterben; a magassági torzítás 10-szeres
(Tűzvédelmi okok miatt esetleg a középső vízszintes szakasz hossza nullára csökkentendő, így a szakasz feszültségmentesítése esetén is lehetőség van az alagút bármely pontjáról a kigurulásra.)