Elôzô fejezet | Tartalom | Következô fejezet

Extrák

Még szebb szövegek

Ha valamit nagyon szeretnénk kiemelni, akkor két lehetôségünk is van: megnövelhetjük (vagy csökkenthetjük) a betűk nagyságát, illetve átszínezhetjük ôket. A kulcsszó a font.

Átméretezés:

<font size=+3>Ez nagy.</font><font size=-3>Ez kicsi.</font> 
Színezés:
<font color=#FF0000>Ez piros.</font>

Táblázatok

Ha sok adatot akarunk táblázatokban közölni, akkor azt régebben elôre tördelt szövegként vágtuk be, most viszont van saját, igaz kicsit bonyolult megadási módja:

A táblázat a <table> jellel kezdôdik és a </table> zárja. Ezen belül a sorokat a <tr>, az oszlopokat a <td> határolja el egymástól. (Ha a táblázat oszlopneveit ki akarjuk emelni, akkor <td> helyett <th> jelet használunk.) A táblázat szélességét a width= módosítóval megváltoztathatjuk, border= megadásával keretszélességet definiálunk, a táblázat celláin belül pedig az align= segítségével jobbra right, balra left, középre middle, föl top és le bottom igazíthatjuk az adatot. Lássuk a helyi focieredményeket!

<table border=2>
<tr><th>Hazai csapat      <th>Vendégcsapat    <th>Eredmény
<tr><td>Baltásasszonyfa FC<td>Redvestáka TC   <td align=middle>2 : 1
<tr><td>Rongyosi Falábúak <td>Szentkanalasi SC<td align=middle>0 : 0
<tr><td>Macskási Vasasok  <td>Akasztódombi SE <td align=middle>1 : 3 
</table>
Nem erre találták ki, de két (vagy több) hasábos kiírást is táblázattal oldunk meg. A szöveget <table> és <td> jelekkel vezetjük be, majd a hasáb végén újabb <td> jelet szúrunk be, végül </table> jellel zárjuk. Az align= legyen top.

Kép mellé ugyanígy írhatunk, csak akkor az egyik "cellában" a kép van, a másikban a szöveg.

Keretek

A böngészô ablakát több részre oszthatjuk frame, azaz keret definiálásával. Ekkor tulajdonképpen több különbözô HTML lapunk szorong egy osztott ablakban. A megosztáshoz egy vezetôlapot kell készítenünk, amin a felosztás szerepel, valamint itt helyezhetünk el üzenetet azok számára, akik nem rendelkeznek kereteket kezelô böngészôvel. Egy példa:
<head>
<title>Jakab ablakai</title>
</head>

<frameset rows="*,120">
<frame name=fent src=alap.html>
<frame name=lent src=menu.html>
</frameset>

<noframe>
<body>
Te sajnos nem látsz be az ablakaimon. Keress egy nagyobb verziójú "létrát"!
</body>
</noframe>
Azt, hogy egy kattintás után melyik ablakban jelenjen meg az új lap, a target= határozza meg. Ide kell beírni az ablak nevét, amit a name= után írtunk.
<a target=alap href="elso.html">

Űrlapok

Egy HTML lapot nem csak passzívan megtekinteni lehet, hanem megfelelô kiegészítésekkel szabályos kérdôívet, szavazólapot, vendégkönyvet, stb. kaphatunk, amelybe aztán be is írhatunk. Egy ilyen lap nyomógombokat, adatbeviteli mezôket, menüket tartalmazhat. A bevitt adatokat azonban a HTML keretei közt nem lehet feldolgozni, ahhoz kiegészítôprogram szükséges: vagy egy szerver oldali program, vagy egy Java alkalmazás. Ez pedig már egy másik kurzus anyaga.

Scriptek

Bár a scriptek sem tartoznak szorosan véve a HTML-hez, egy rövid és igen gyakran használt példa erejéig mégis kitérek rá. Számlálót ugyanis nagyon sokan szeretnének a lapjukra tenni.

Mi is egy script? Röviden és DOS akcentussal ;-) -- a script a UNIX ".bat"-ja. Csakhogy sokkal többet tud. Gyakorlatilag programnak minôsül. Lapunkról ilyen kis (vagy akár nagy) programok indítására van lehetôség!

A világ nem egyszerű, a scriptek meghívására is kétféle megoldást dolgoztak ki: egy elsôt és egy jót. ;-)

Az elsô ilyen megoldás a

CGI

azaz a Common Gate Interface. Ez egy "patkolás", amely beül a buta CERN httpd server és a külvilág közé, hogy a scriptre vonatkozó és a server által nem ismert utasításokat feldolgozza. Ez néhány kellemetlen jelenséggel jár. Az egyik, hogy a meghívott scriptek nem paraméterezhetôk. A másik, hogy a scripteknek külön cgi-bin könyvtárban kell gyülekezniük. A scripteket el kell látni "fejlécinformációval" is.

Mindezek ellenére a CGI nagy karriert futott be, így a fejlettebb serverekbe eleve beépítettek egy ehhez hasonló, de kellemesebb lehetôséget, ez a

SSI

azaz Server Side Include. Itt már a script hívása egyszerűbb és kényelmesebb, s együtt maradhat az ôt hívó oldallal. Ez azért jó, mert pl. a cgi-bin könyvtárra vagy kapunk írási jogot, vagy sem, de még ha kapunk is, ott mások is "nyomulnak", közös lónak meg ugye... A saját könyvtárunkban viszont nyugodtan fejleszthetünk.

A példát ez utóbbi serverhez írtam meg, mert mentes a CGI "sallangjaitól".

Számláló (példa)

Teendôink sorrendben:

Készítsük el counter néven az alábbi UNIX scriptet tetszésünk szerinti szövegszerkesztôvel a public_html könyvtárba:

N=`cat ./counter.$1`
expr $N + 1 > ./counter.$1
Nagyon ügyeljünk minden egyes jelre, még a szóközökre is, mert a UNIX haragos öregúrként viselkedik, ha pontatlanok vagyunk!

A kész állományra adjunk végrehajtási jogot!

chmod 755 counter
Készítsük el az index.html "adatlapját"!
echo 0 > counter.index
Erre adjunk általános írási jogot, hiszen a világon mindenki belátogathat a lapunkra, növelve a számláló állását!
chmod 666 counter.index
Végül helyezzük el az index.html-ben a számláló hívását (célszerű a legelsô sorba a <head> elé):
<!--#exec cmd="./counter index"-->
Ezzel a számláló kész és működik is, csak épp nem látjuk a lapon az eredményét. Ehhez egy újabb sort csempésszünk a lap törzsébe:
Ezt a Jakab-féle lapot 
<!--#exec cmd="cat ./counter.index"--> 
boldogtalan elektronikus csavargó látta eddig.
A szám valóban megjelenik a szövegben, mi több a forrásban is, így aki lapunk "kéziratát" olvasgatja, az sem sejtheti, milyen csodaprogrammal értük el ezt az eredményt. Más lapokon is bevethetô ugyanez a script, mivel eleve úgy íródott, hogy csak az index cserélendô le más névre a lapban a hívásnál. Persze az "adatlapokat" külön-külön el kell készíteni! És ez még csak a kezdet!...

FIGYELEM! Ez a megoldás korszerűtlenebb servereken nem működik!

A server rendszerváltozói

Több érdekes információt tartalmazó szabványos rendszerváltozót használnak a serverek, ezek közül emelek ki néhányat:
Elôzô fejezet | Tartalom | Következô fejezet